Úgy szeretlek, mint az ember a sót. Megtudhatod, melyik só jó az egészségednek.
Só körkép. Jó és jobb sók. Megtudhatod miért előnyös az egyik, és árt-e a másik. Ne a sótól félj! A cukor rosszabb.
Mivel sózunk. Különbségek az olcsó, és a drága só között.
Mi a különbség a filléres, és a prémium árú sók között?
Az ára.
És többnyire semmi más.
Az árkülönbségek az egyes sók között kémiailag és biokémiailag semmivel sem indokolhatóak. (3)
A tisztánlátás végett fontos megjegyezni, hogy a világ összes ma fellelhető sója voltaképpen tengeri só. A kibányászott sók keletkezése ugyanis sok-sok millió évre vezethető vissza, amikor is a Föld tektonikus mozgásainak eredményeképpen az egykori tengerekből, óceánokból elzáródott részek kiszáradásával keletkeztek a mai sóbányák.
(és mi van a vegyileg előállított NaCl, azaz konyhasó-val? Lehetséges, de hogy mennyire gazdaságos, azt nem tudtam ellenőrizni. ITT)
A só legyen akár a mai értelemben vett tengeri só, asztali só vagy himalájai só nem más mint 97-99,9% nátrium-klorid.
Az étkezési sóra vonatkoztatva nincs betartandó jogszabály. Csak egy Szabvány van amely nem kötelezően betartandó, de önként elfogadható.(4)
Az ‘asztali só’ viszont különbözik a többi sótól. Külső megjelenését tekintve.
Az asztali só előállítása során utólagos tisztítást nem végeznek, kisebb-nagyobb mennyiségű egyéb, vízben oldhatatlan ásványi anyag (pl. homok) is marad a késztermékben, ezért a szemmel látható idegen anyagok előfordulása megengedett. Csak az asztali sónál fogadható el a szürkésfehér szín, a többi sótípus csak tiszta, fehér kristályos anyagként felel meg a Szabványnak. Ezért fehérítik.
Az utólagos tisztítás elmaradása miatt a himalája só is egy asztali só, történetesen a vas, mangán-ion (5), és vas-oxid, szennyeződés következtében szép rózsaszín. Ami igaz, az igaz. Tetszetős, és gusztusos. A durva szemcsés változata jó kulináris értékű.
A Himaláya só szennyezett. Szép rózsaszínre szennyezett. 🙂
Ugyanis kulináris célra használva, nagyobb sószemcséket tesznek az ételre. Az ételre kerülő nagyobb sódarabokhoz érve az ember nyelve egy úgynevezett sórobbanást él át az ízlelőbimbói segítségével, anélkül, hogy az étel maga agyon lenne sózva. Gondolj csak a finom sós stanglira, vagy egy klasszikus módon grillezett steak-re.
Figyelj az adalék anyagokra!
A jódozott sók nem véletlenül tartalmaznak jodid-iont. A jodid-ion elsődleges szerepe a szervezetben a megfelelő pajzsmirigy működés biztosítása. (az USA-ban a lisztet dúsítják jodid-ionnal, ugyanezen céllal) Éppen ezért a konyhasó jodid-ionnal való keverése közegészségügyi szempontból egy rendkívül örvendetes dolog.
A jodid-ionhoz hasonló teljesen ártalmatlan adaléka lehet a nátrium-kloridnak a kálium-klorid is. A bányászott kősók külső rétege, köznapi nevén a fedősó nem más, mint a kálium-klorid. Ennek az anyagnak az íze egyébként lágyabb, kevésbé sós, mint a konyhasónak.
A tengervízben is találhatók természetesen a nátrium-kloridtól eltérő adalékok is, igaz csak nagyon elenyésző mennyiségben. Ilyenek többet között a magnézium-klorid és a kalcium-karbonát. Ezek az anyagok például segítik a csontépítést vagy éppen a sejtek regenerálódását.
Az eddig felsorolt adalékanyagok tehát semmilyen estre sem befolyásolják negatívan az emberi egészséget. Sőt.
Van azonban egy, az étkezési sók egy részéhez hozzáadott anyag, a csomósodást gátló ,az E536, a kálium-ferro-cianid, sárgavérlúgsó. Élelmezésügyileg nem veszélyes, de vajon tényleg szükség van ilyen anyagok bevitelére a szervezetbe? Ezt döntsd el magad.
Miért fizetsz tehát a prémium sók esetében többet?
Összességében egy hozzáadott illúzióért. A só viszi a show-t!
Én mégis ajánlok valami mást!
A csökkentett Na tartalmú, vagy más néven magnéziummal dúsított só, a kálium-ion, magnézium-ion, nátrium-ion szervezeten belüli egyensúlya visszaállításában segíthet.
Ez a belső ionegyensúly eltolódás lehet a savasodás ( nem az általánosan használt savasító étrend Brrrr!!), amelyet jól egyensúlyoz ugyan a szervezet, főleg, ha segíted megfelelő ásványi anyagokkal. Erre sót használni főzés, és étkezés közben, egyszerűen kényelmes. (ITT)(6) bár megteheted különböző étrend kiegészítő kapszulák segítségével is.
A csökkentett Na tartalmú só lágyabb, kevésbé sós ízű a megszokott sóinknál, és egy icipicit kesernyésebb, ez az ételekben nem érződik. Különösen segítség a termék kisgyermekeseknek, ahol a kálium, és magnézium bejuttatása nehézkes kapszulákkal, a táplálékkal pedig nagy odafigyelést igényelne.
A só az emberi élet része. Ne higgy a só-ellenes propagandának!
Az élet a sós őstengerekben keletkezett, ezért minden élőlény testnedvei sósak. Egy átlagos testsúlyú ember kb. 250 gramm sót tartalmaz.
A “csupasz majom” erős verejtékezése a só állandó pótlását és később a dezodorok felfedezését ( 😉 ) eredményezte. Az ember ősidők óta kincsként kezeli a sót ( és a zsírt, és az édeset), és gyorsan megtanulta, hol lehet sót bányászni, ill. a tengervíz lepárlásával sót hogyan lehet előállítani.
A sómítosz születése. Mit értünk félre?
A szervezet sótartalmát elsősorban a vese szabályozza. Ha kevés a só a táplálékban, a vese visszatartja a sót. De mi van, ha sok sót fogyasztasz?
Semmi.
Egészséges embernél a vese többet dolgozik, és szomjúság érzet keletkezik.
“Sok” alatt értem a modern ember 10-15 gramm napi sóbevitelét.
A sok só benne van a kenyeredben, a felvágottaidban, a főtt ételeidben, a tartósított élelmiszerekben.
Figyelem, egy kis összehasonlítás!!!!!!!!!!!!
Ma Magyarországon az átlagos éves cukorfogyasztás 40-43 kg, az USA-ban ez az érték 62 kg.
A sok cukor benne van a kenyeredben, a felvágottaidban, a főtt ételeidben, a tartósított élelmiszerekben. Napi átlagos fogyasztásra levetítve ez M.O-n 109 gr/nap, az USA-ban 172 gr/nap.( ó, ha csak 10-15 gr lehetne!) És itt mégsem konganak a vészharangok, nem zendül az ég, és nem dől össze a világ.
Pedig :DE. Összedől. A cukor ugyanis beépül a szervezetbe, nem ürül, mint a só, általános elhízásjárványt okoz (ehhez nem kell nagy bizonyító klinikai vizsgálat sorozat), és, ha hiszed, ha nem, a magas vérnyomás oka is a túlzott cukor ( és szénhidrát) fogyasztás. Nem a só a ludas. A só csupán a bűnbak. (erről bővebben: ITT)
A sómítoszt magáévá tette az egészségügyi politika, és évtizedek óta harsogja a média, hogy csökkentsd a sófogyasztást. Százmilliók gyötrődnek a drasztikusan lecsökkentett napi sóadag miatt, és kormányprogramokat szerveznek arra, hogy a népesség sófogyasztását akár azon az áron is lecsökkentsék, hogy az élelmiszercégeket támogatva, sószegény ételek kerüljenek forgalomba. Mindez rengeteg pénz.
Persze vannak, akik másként gondolják(1).
A sómítosz porrá omlik.
Bár az emberi nem genetikailag meglehetősen egységes, adott klímához alkalmazkodott emberfajták között alkalmazkodó genetikai mutációk terjedtek el. Emiatt másképpen takarékoskodik a szervezet a sóval. Vagy nem takarékoskodik.
Az egyenlítői népek között alig 6% az, amelyeknél az extrém sóvisszatartásért felelős gén nem aktív, azaz nem tartja vissza a sót.
Kelet-Ázsiában ez az arány 55%
A japán rassz-ban 77%
Az európai, vagy fehér rassz-ban 80-95%.
Minden rassznak másképp hat a szervezetére a só.
És ugye, itt az európai rassz só-reakciójáról gondolkodunk.
1984-ben az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet nagyszabású vizsgálatot indított, 52 népcsoportnál, vizsgálták meg egzaktul a napi sófogyasztást és nem találtak kapcsolatot a sófogyasztás és a vérnyomás között, pedig volt, ahol igen sok sót fogyasztottak. Az 52 népcsoport gyakorlatilag felölelte az egész világot, kezdve a brazíliai őserdőkben élő indiánokkal és befejezve pekingi lakosokkal. A vizsgálat csapás lehetett volna a sómítoszra, de nem volt az. Mintha nem is hallottak volna róla.
Bár a korrekt, követéses vizsgálatok mindegyike arra a következtetésre jutott, hogy a sófogyasztás népességszintű csökkentése -mint általános megelőző technika-, semmi előnnyel nem jár, ellenben számos kockázatot hoz magával. A drasztikus sócsökkentés depressziót, és inzulin rezisztenciát okozhat.(bővebben ITT)
Mivel az ember szereti az ízletes ételt, és ennek három meghatározója a zsír, a só, és a cukor, valamelyik drasztikus csökkentése a másik kettő megemelését hozza magával, hogy az élvezeti érték megmaradjon. Az pedig , ugye nem kérdés, hogy a nyugati társadalmakban nem az éhség az elsődleges meghatározója az élelmiszer fogyasztásnak. Ha zsírszegényen, és só szegényen készül el egy étel, akkor hozzáadott cukorral kompenzálják a csökkenő ízélményt. Ma ez elfogadott.
Ha cukorbeteg vagy, figyelj a sófogyasztásra! A cukrot csökkentsd drasztikusan, a sót pedig edd ízlésed szerint!
Terhesség és sófogyasztás
A terhességi magasvérnyomást az evolúciós medicina úgy tekinti, mint a magzat azon való igyekezetét, hogy a magasabb vérnyomással több oxigént és tápanyagot kapjon a placentán át.
Hasonló a helyzet a terhességi cukorbetegséggel, amelyet szintén a magzat idéz elő. A magzat-trükkje, hogy megemeli az anya inzulinszintjét, hogy több cukorhoz és fehérjéhez jusson, és ez arra érzékeny anyákban a hasnyálmirigy kifáradásához és következményes cukorbetegséghez vezet. Ez a sófogyasztás szempontjából azért is érdekes lehet, mert vannak arra utaló adatok, hogy a sófogyasztás csökkentése rontja a sejtek inzulinérzékenységét, ami szintén fokozza a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Nahát! Hitted volna?
Felvirradt a só napja.
Az idézett vizsgálatok- és még sok nem idézett-, egyértelműen kimondják, hogy a sófogyasztás csökkentése népesség szinten értelmetlen, sőt veszélyes. Vannak érzékeny személyek, akiknél káros lehet a sok só, ámde ez nem általános.
A vesebetegek és a sóérzékenyek nem tobzódhatnak a sóban, ahogy a cukorbetegek a cukorról kénytelenek részlegesen lemondani. Az azonban bizonyos, hogy egészséges emberként semmit nem előzöl meg a csökkentett só-diétával, sőt, esetleg bajt okozhatsz magadnak.
Ajánlok egy klassz multivitamin Koktélt. Egy korty, egy nap. (ITT ), és kedvedre sót, jódozottat, parajdit, himalájai-t, asztalit, vagy Ősi Magnézium sót! ( ez utóbbi a csontritkulás ellen, és az ‘elsavasodás’ ellen is jó lehet, de erről egy másik ‘beszélgetés alkalmával) Étkezz egészségesen, és ebbe a sófogyasztás bőven belefér!
Dönts magad! Most már többet tudsz a tényekről!
Jó egészséget! Pontos ismereteket!
Virág Éva
Folytatom: 🙂
alga-,és vitaminszakértő
reflux tanácsadó
- David A. Freeman és Diana B. Petitti 2002-ben a Journal of Epidemiology-ban azt írták, hogy bizonyos kutatók és az orvosi lapok egyszerűen politikai nyomásra favorizálták a só-hipotézist, miközben nemhogy semmi nem igazolja azt, de ráadásul a népegészségügyi programok által javasolt drasztikus sócsökkentés komoly egészségügyi veszélyeket képvisel. Miközben a sócsökkentésből nagy népegészségügyi programot csináltak, óriási propagandával és szinte vallásos megszállottsággal hirdetik, eközben minden ellentmondó tényt és vizsgálatot elhallgatnak, és háttérbe szorítanak, arra hivatkozva, hogy ne zavarjuk össze a közvéleményt.
2004-ben az Amerikai Orvosok Szövetségének Lapjában (JAMA) a tudomány meggyalázásaként írták meg, hogy az amerikai Sótermelők Szövetségének Kutatóintézete a szabad információáramlást biztosító törvény alapján megszerezte a Nemzeti Egészség Intézet kutatásának adatait, és újraelemezve kimutatta, hogy a népességszintű sócsökkentés, melyet az intézet javaslatára nemzeti ajánlásként fogadtak el, egyáltalán nem indokolt, mert csak bizonyos betegcsoportoknál javítja a vérnyomást a sóbevitel csökkentése. Persze nem nehéz hangulatot kelteni a sóipar ellen, hiszen naná, hogy növelni és nem csökkenteni akarják a sóeladást. De a világ nem ilyen egyszerű, nem biztos, hogy minden rossz nekünk, ami a tőkésnek jó. A bortermelők is majdnem elájultak az örömtől, amikor vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt vörösbor fogyasztás egészségesebb, mint a nem-fogyasztás. Nagyon jó nekik most, de ettől még nem ők találták ezt ki. (Megjegyzem, természetesen ez sem igaz, csak “ez jött ki”. Akik aztán utánaszámoltak, azokat már kevésbé idézik.) - Julian P. Midgley és munkatársai 1996-ban 56 vizsgálat adatait elemezték, és a sófogyasztás drasztikus csökkenésével magas vérnyomásúaknál 3.7 Hgmm-es (higanymilliméteres) szisztolés és 0.9 Hgmm-es diasztolés vérnyomáscsökkenést hoztak ki.
Niels A. Graudal és munkatársai 1998-ban 112 vizsgálat összevont elemzését végezték el. A magasvérnyomású embereknél drasztikus sócsökkentésre a szisztolés vérnyomás átlagban 4, a diasztolés vérnyomás 2 higanymilliméterrel (Hgmm) csökkent. Egészséges személyeknél a szisztolés vérnyomás 1.2 Hgmm-el csökkent, a diasztolés pedig nem változott. A szerzők következtetése: a sófogyasztás csökkentésének minimális a hatása.
Hugh Tunstall-Pedoe és munkatársai a Skót Szív Vizsgálatban 10 000 embert követtek 7 éven át, és azt a számukra váratlan eredményt kapták, hogy a sófogyasztás mindennemű -így a szív és érrendszeri eredetű halálozással szemben is-, védőfaktornak bizonyult. Michael H Alderman 1998-ban közölte eredményeit, 21 000 ember sófogyasztását és halálozását vizsgálva egy öt éves időszakban. Azt a meglepő eredményt kapta, hogy minél kevesebb sót fogyasztott valaki, annál valószínűbben halt meg. Külön elemezte a szív és érrendszeri betegségekből származó halálozást, és itt is ugyanazt kapta: a csökkent sófogyasztás fokozza a szívhalál valószínűségét.
Shah Ebrahim és George Davey Smith 1999-ben nyolc olyan hosszú távú vizsgálatot elemzett, amelyben sócsökkentéssel kísérelték meg a vérnyomást csökkenteni. A sófogyasztás komoly csökkentésével átlagosan 3 Hgmm-el csökkent a vérnyomás.
David A. McCarron 2000-es, egy amerikai táplálkozástudományi lapban megjelent összefoglalóját így indította: “Régóta tartja magát a feltevés, hogy a só a magas vérnyomást okozó táplálkozási mumus…de ezt a hipotézist teljes mértékben soha nem igazolták sem a kutatók sem az adatok.” Majd: “Bizonyító tények hiányában is széles körben elterjedt hiedelemmé, ill. szélsőséges ortodox tanná vált”.
Jaakko Tuomilehto és munkatársai 2001-ben közölték 13 éves követéses vizsgálatukat, melyben 2300 finn férfit és nőt vizsgáltak sófogyasztás szempontjából. Ez különösen érdekes vizsgálat, mert Finnországban extrém magas a sófogyasztás. A szívhalálozás csak az elhízott férfiaknál függött össze a sófogyasztással, a normál súlyú férfiaknál és a nőknél nem függött össze a sófogyasztás a halálozással. Más vizsgálat is az elhízottság és a szív és érrendszeri halálozás közt talált kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy e vizsgálatokban az elhízottság és nem a só fokozta a halandóságot.
Lee Hooper és munkatársai 2002-ben 11 hosszú távú vizsgálatot elemeztek. Eredményük szerint a szisztolés vérnyomás átlagosan 1, a diasztolés vérnyomás pedig 0.6 Hgmm-el csökkent. A sófogyasztás csökkentése nem függött össze a vérnyomáscsökkenéssel! Shigeki Yamada és munkatársai 2003-ban közölték 109 ezer ember 10 éves követésének eredményét. Vizsgálták, mivel függ össze az agyvérzés kockázata, és meglepő módon a sófogyasztással nem találtak összefüggést.
Lee Hooper és munkatársai 2004-ben a Cochrane független tudományos szervezet felkérése ismét elvégezték az elérhető hosszútávú vizsgálatokat, és ismét arra következtettek, hogy a sócsökkentés hosszú távon minimális hatást fejt ki és a sócsökkentés mértéke nem állt kapcsolatban a vérnyomáscsökkenéssel, ami egyébként átlagosan kb. 1 Hgmm volt. - Dr. habil. Rohonczy János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE), Kémiai Intézetének egyetemi docense.
- Az “Étkezési só” megnevezésű termék minőségére sem európai uniós, sem nemzeti jogszabály, illetve egyéb kötelezően betartandó szabályozás (pl. Magyar Élelmiszerkönyv irányelve) nincs hatályban. Létezik viszont az MSZ 11007:2013 számú “Étkezési só (Nátrium-klorid)” című Magyar Szabvány (továbbiakban: Szabvány), melynek alkalmazása nem kötelező érvényű, de önként elfogadható – NÉBIH.
- 2 vegyértékű a mangán(II)-ionban (Mn2+), halvány rózsaszín színű. 3 vegyértékű a mangán(III)-ionban (Mn3+), vöröses színű.
- Használatának előnyei: Ősi Magnézium só
- Elsődleges előnye a csökkentett nátriumtartalom (57%), így jótékony hatással bír a magasvérnyomás, szívroham, agyvérzés és veseproblémák megelőzésében.
- A benne található magnézium-szulfát (12%) segíti az inzulin kiválasztását a szervezetben, illetve annak megfelelő szinten tartását. A magnézium a magasvérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében is fontos szerepet játszik.
- A kálium-klorid (29%) szintén fontos összetevője étkezési sónknak, mely segíti a nátrium kiürülését a szervezetből, így hozzájárulva a megfelelő vérnyomáshoz.
- Lizint (2%) is tartalmaz, mely esszenciális aminosavnak nagy szerepe van a szervezet fehérjetermelésében.
ÖSSZETEVŐK:
- 57% Sodium Chloride (Nátrium-Klorid)
- 29% Potassium Chloride (Kálium-Klorid)
- 12% Magnesium Sulphate (Magnézium-Szulfát)
- 2% Lysine Hydrochloride (Lizin-Hidroklorid)
forrás:
https://www.tenyek-tevhitek.hu/somitosz.htm
Virág Éva
alapító, tulajdonos: greenlife.hu
Elkötelezett természetvédő vagyok, és bioboltosként elkötelezett a természetes anyagokkal gyógyulás mellett. 11 éve foglalkozom táplálék kiegészítőkkel. Meggyőződésem, hogy nagyon sok esetben gyógyszerek nélkül is gyógyulhat az ember.
A témához kapcsolódó cikkek:
Kollagénből: édesítő glicin?
Az édes ízek imádása genetikailag kódolt az emberben. ha van jó alternatíva, akkor a glicin az lehet, a mértékkel kívánt édes étel glicin használatával, már elérhető.
Édes kérdés. Milyen édesítőszer a jó neked?
Az biztos, hogy a cukorfogyasztást csökkenteni kell. Mit tegyél, és mivel helyettesítsd? Melyik édesítőszer jó, melyik finom, melyik édesítőszer biztonságos, és melyik édesítőszer árt? Érdekel?
Kollagén, a csodálatos. Ezért kell neked is.
A kollagén rendszeres fogyasztása fontos, amikor a test már egyre kevesebbet termel. Olyankor az ételeinkkel, vagy egy jó kollagén koktéllal pótolható!
Mondhatnád, hogy a túlevés a gond. Mondhatnád, hogy a haspuffadás utána. Azt is, hogy semmi gond az ünnepi lakomával, attól ünnep az ünnep. Pedig bizony, a kövérség, és a diabetes alapja is lehet.
Így volt ez évezredekig...diabetes nélkül
... korábban- vadászó gyűjtögető korunkban- a nagy lakoma volt az ünnep, azaz amikor nagyvadat ejtett a közösség, azt megünnepelték, és elfogyasztottak mindent, amit csak bírtak, azért is, mert nem tudták tartósítani.Mi, az EMBER, degeszre ettük magunkat.
Ahogy társadalmilag fejlődött az ember, tartalékolni tudott, az ünnep természeti jelenségekhez kötődött, azt felszabadultan, dínomdánommal tették emlékezetessé azt.
Ahogy a mai gazdagságot, és technikai fejlettséget elértük -mi az emberiség-, minden nap ünneppé vált.
Már ami a fogyasztást, a lakomát illeti. Itt tartunk. Nap, mint nap eszem-iszom van. Aztán nap, mint nap betegség: kövérség, diabetes, szív és érrendszeri problémák.... nem sorolom.
Nem élünk meg ínséget az ünnepek közötti időszakokban.
Boldogra ettük magunkat, most betegre esszük magunkat! Összekapcsolódik a jó érzéssel, boldogsághormont termel a testben a finom étel. Ez axióma. Azaz megdönthetetlen tény. Alapadat.
Vannak ételek, amelyek gyorsan kiváltják a boldogságérzést, és mások lassabban, de a boldogsághormon-löket, mindenképpen megjön.
Nos, ettől tudunk evésfüggővé válni, egyfajta drog-löket ez.
Minél gyorsabb a hatás, annál jobban érezzük magunkat, így be is zárul a kör.
Ha tehetjük, mindannyian eltoljuk az étkezéseinket a gyorsabb boldogság-hatást biztosító ételek felé.
Helyben vagyunk: édességek, csokoládé, cukrok, finomított szénhidrátok minden ételben. Szinte azonnal felszívódó étel-összetevők, amelyek boldoggá, függővé, és beteggé tesznek.
Ezért válik járvánnyá a civilizációs betegségek csoportja. (tudod: a cukorbetegség, a diabetes, a gyomorégés, a reflux, haspuffadás, az elhízás…..)
Nem Te tehetsz róla, de a boszorkánykörön belül vagy.
Az evolúciós fejlődés a boldogságérzet vágya felé kerget, a fogyasztói társadalom ennek kiszolgálásával hajszolja a profitot.
Jövök mindig az összeseküvés elmélettel, de ne úgy képzeld, hogy néhány gonosz találkozik valahol, összeül, és megbeszélik, hogyan legyen nekünk rossz.(és persze nekik jó) Nem, nem, összeülniük sem kell, a tőke természete a lefele húzó spirál, kiszolgál ja a lustaságot, az édességvágyat, a kényelmet, aztán jó kis profitért kiszolgálja , hogy mégiscsak életben akarsz maradni, és mindenek ellenére még egészségesen. Kapsz gyógyszert, vagy legalább ígéretet, hogy csináld csak , amit eddig, majd ez, vagy az megvéd, és nem lesz semmi baj.
Pedig lesz.
Nem, nem egy ünnepi lakomától. De évi 365 lakomától már igen.
Nem a Te hibád! De a Te életed. A Te egészséged.
Ünnepélyes gyomorégés. Lakodalmas betegség minden nap? Na de tényleg? Éppen ünnepek alkalmával beszéljünk erről?
Az ünnep, mégiscsak ünnep! Igen.
Az ünnep attól ünnep, hogy nem mindennapos. Talán attól is, ha ünneplőbe öltözteted a szívedet. ( aztán jól megtömöd a gyomrodat 🙁 )
Azonban, ha el akarod kerülni a gyomorégést, a haspuffadást, a diabetes megriaszt, és nem akarsz cukorbeteg lenni, figyelj a mennyiségre.
Ha szokásoddá válik a falatkázás, a mértéktartás, akkor elkerülhető a meghízás, megelőzhető a diabetes, és a reflux sem fog kínozni. ( igen, tudom, ezek közhelyes mondatok, de annyira igaz, hogy mégiscsak gondold végig)
A finomított ételek csapdája oda vezet, hogy az evés öröméért eszünk, és nem azért, hogy éljünk.
Minden benne van, amiért korábban küzdeni kellett: cukor, só, zsír, ez együtt maga a kéj, és ebből kifolyólag, maga az ördög. Mert alig lehet ellenállni.
Az ördög a részletekben van.
Ebből a nézőpontból ritkán nézünk rá a mai gasztronómiai kultúrára, pedig a cukor, só, zsír hármas jellemző az utcakajákra, és a rafinált kulináris költeményekre is.
Arra biztatlak, hogy egyél finomat, és egyél keveset.
Ezzel azt is mondom, hogy kerüld az utcakaját – erre nem tudok jobb szót, ami kifejezi kissé a rosszallásomat is-, mert egyre művibb, rafináltabb, és egyre nagyobb adagokat adnak, és azt is mondom, hogy kövesd a jóból keveset gyakorlatát.
Csakis tudatos elhatározással lehet ezt csinálni, a dolog természetéből következik, hogy a tudatalattid ellened dolgozik. A tudatalattidat pedig megdolgozzák a reklámok, olyan vágyakat keltenek, amikre nincs is szükséged, majd újabb vágyakat, amik magadtól eszedbe sem jutnának.
Hogyan dolgozz a furfangos tudatalattid ellen, avagy hogyan állítsd az egészséged mellé?
Cselezd ki, elégítsd ki, hallgattasd el!
5 apró trükk: (és még egy módszer ITT)
- Ne ülj le éhesen az asztalhoz. Igyál étkezés előtt egy forró teát. ( a víz nem jó, mert nagyon gyorsan kiürül, és aztán kifejezetten éhségérzetet kelt)
- Igyál egy kollagén koktélt. *A test sok funkcióját támogatja, és kissé megduzzad a gyomorban, lassan emésztődik, hosszan nem leszel éhes, tiszta fehérje, kiegyensúlyozza a vércukor-inzulin ingadozást)
- Ha merítesz az ételből, a mérték legyen az öklöd. Ez általában egy merőkanálnyi. ( ITT a módszer)
- Ne egyél több fogást. Csak egyet egyszerre. Majd 3 óra múlva egy következő fogást.
- És újabb három óra múlva a desszertet.
Így nem leszel csalódott, hogy megvonsz magadtól valamilyen finomságot, mert mindent szabad. Csak mértékkel.
A mérték a tested mércéje: az öklöd, a markod, a tenyered, a kezed.
Eleinte kevésnek fog tűnni, mert a szemed sokkal nagyobb adagokhoz szokott.
Ha mindezt megtámogatod lassan felszívódó szuperélelmiszerrel, például étkezések között rágcsált Alga Tablettával, egy egy pohár kollagénnel, biztosan kicselezheted a tudatalattid ördögét.
Tudj meg többet a szuperélelmiszerekről (bővebben ITT ) amelyek nemcsak az étel mennyiségét segítenek csökkenteni, hanem egyéb pozitív mellékhatással is szolgálják a testedet.
Megszüntetik a funkcionális éhezést, kiegyensúlyozzák a biokémiai folyamatokat, és rendbe teszik az emésztésedet.
A funkcionális éhezés az, amikor nem a kalória kevés, hanem hiányzik 'valami'. Az EMBER tízezer évekig csak evéssel, vagy ivással tudta pótolni a szervezete számára nélkülözhetetlen tápanyagokat. Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, micro mennyiségű 'valamik' ,amelyek hiányában betegek lettek-volna. Úgy jelez a test, hogy éhes, éhes, éhes.
Ma is így jelentkezik a 'valami' hiánya. Éhesség formájában. Bár ma vért vesznek, és próbálják megállapítani mi is hiányzik, olyan összetett a testünk rendszere, hogy azt vagy sikerül megtalálni, vagy nem. Legjobb nagyon összetett élelmiszert fogyasztani ( jó sok értékes szuperélelmiszer alkalmas erre ITT egy ), vagy egy nagyon jól összeállított multivitamint. (erről bővebben ITT)
Most ezt utálni fogod: az ünnep nem a zabálásról szól. A családról, akivel olyan ritkán találkozol, a lelki emelkedettségről, a segítésről, az örömről. ( és persze azért a háziasszonyoknak a jó sok munkáról)
Találj örömteli elfoglaltságot: sétálj a parkban, hallgass zenét, figyeld a madarakat az ablakodból, a jégcsapok hízását az ereszről. Lazíts, lassíts.
Nézd a játszótéren játszó boldog gyerekeket! És mosolyogj!
Ezzel kényelmesen elkerülheted a reflux, a haspuffadás, a diabetes, a cukorbetegség, és számos más civilizációs probléma kialakulását.
Hát ennyire egyszerű! ( persze tudom, hogy nem, de ha ma nem kezded el, holnap sem fogod!)
Dönts magad, most már másképp nézed a tényeket! Greenlife webáruház
MI DOLGOZUNK AZ ÜNNEPEK KÖZÖTT IS! A segítség elérhető!
Folytatom: 🙂
Virág Éva
Alga és vitaminszakértő
Reflux tanácsadó
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_2-es_tipusu_diabetesz_lowcarbra_gyogyul_kezelesre_romlik.htm
*a kollagénről bővebben:
Virág Éva
alapító, tulajdonos: greenlife.hu
Elkötelezett természetvédő vagyok, és bioboltosként elkötelezett a természetes anyagokkal gyógyulás mellett. 11 éve foglalkozom táplálék kiegészítőkkel. Meggyőződésem, hogy nagyon sok esetben gyógyszerek nélkül is gyógyulhat az ember.
Figyelmeztetetés:
A termék hatásai egyénileg változhatnak, a gyártó nem garantálja mindenkinél az egyforma hatásmechanizmust. A leírt adatok kizárólag tájékoztató céllal, a Magyar Alkotmány 61.§-ában rögzített szabad vélemény-nyilvánítás alapján íródtak. Az itt szereplő életmódra és táplálkozásra vonatkozó adatok és ajánlások szabad véleményt tükröznek. Mindamellett, hogy a leírtak szóról szóra igazak, nem minősíthetők diagnózisnak, vagy kezelési javaslatnak. Itt azt kell javasolnom, hogy mielőtt alkalmaznád az itt megfogalmazott dolgokat, keresd föl orvosod, és kérd ki a véleményét.
Figyelem: Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására.
